Látogasd meg ezt a gépünket!

Teszt

EZ NEM ADMINOS KENE LEGYEN????
Ez a gépünk a főváros egy kiemelt turisztikai jelentőségű helyszínén, a Fővárosi állatkert főbejáratánál található, és természetesen ennek megfelelően az itt préselhető emlékérméken állatkerti motívumok találhatók. Kattintson az ikonokra és ismerje meg ezt a gépünket, valamint az itt megszerezhető érmemotívum fajtákat.

  • Súly: 44
  • Magasság: 44
  • Hosszúság: 54
  • Szélesség: 134

Teszt gép leírás szöveg. Teszt gép leírás szöveg. Teszt gép leírás szöveg. Teszt gép leírás szöveg. Teszt gép leírás szöveg. Teszt gép leírás szöveg.




A kerek érmén látványos cápanyomat található.

  • Ezen a minőségi anyagból készített érménken egy nagyon látványos, izgalmas nyomat, egy cápa található, amit kicsi és nagy egyaránt szívesen lát egy emlékérmén. 






Ismerje meg a környék további látványosságait!

Emlékérme készítő gépünk meglátogatásával, kipróbálásával együtt lehetősége nyílik az alábbi nevezetességek, látványosságok megtekintésére, meglátogatására is ezen a környéken. Kösse össze a kettőt egy jó kis kirándulással.

A Budai Várnegyed Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven. 1987 óta az UNESCO Világörökség listáján Budai Várnegyed néven szerepel.[1] Területén számos középkori eredetű műemlék, valamint 17–18. századbeli lakóházak és középületek találhatóak. A Budai Várnegyed három fő része a Budavári Palota, a Szent György tér és a történelmi lakónegyed.[

A kicsi vár (így nevezték) vagy röviden Várnegyed mellett a másik gyakori elnevezés egyszerűen Budai vár vagy – hivatalos névként is – Vár. E két utóbbit azonban nem árt egyértelműsíteni, hiszen szűkebb értelemben olykor csak a Budai Várnegyed déli felét alkotó Budavári Palotát értik rajta. Ugyanúgy, ahogy a Budai Várnegyed kifejezés alatt is olykor csak az északi részt, a történelmi lakónegyedet értik.

1243-ban indult meg a vár építése az akkori neve szerint "pesti Újhegyen", a mai budai Várhegyen. 1246-ban a várható újabb mongol támadás miatt felgyorsult az építkezés. 1255-ben IV. Béla oklevelében, mint megépített várat említette már.

1279-ben IV. László a budai rektor segítségével kirekesztette Budáról a főpapságot. 6 év múlva a tatárok sikertelenül ostromolták a várat. 1289-ben az esztergomi érsek egyházi átokkal sújtotta a budai rektort, Walter ispánt és a budai polgárokat.

1302-ben Károly Róbert sikertelenül ostromoltatta Budát Csák nembeli Márk fia II. István Bakonyi ispánnal a III. Vencel párti urakkal és a budai polgárokkal szemben. Ezután VIII. Bonifác pápa Vencelt és a budai polgárokat egyházi átokkal sújtja. Viszonzásul a budai polgárok (a történelemben egyedülálló módon) kiátkozzák a római pápát. 1304-ben III. Vencel elhagyta az országot. 1307-ben egy pápai rendelet Budát eretnek várossá nyilvánította. Ez év júniusában a Károly Róbert-párti polgárok átvették az uralmat a városban. 1311-ben Csák Máté hadai ostromolták sikertelenül a várat a Károly párti polgársággal szemben. Az 1330-as években a Várhegy déli végén az Anjouk, Károly Róbert király és fiai, István herceg és I. Lajos király palotát kezdtek építeni.

1354-ben I. (Nagy) Lajos király Visegrádról Budára helyezte át udvartartását. A vár és a város fejlődése ezután folyamatos, egészen a török időkig. Zsigmond király 1410 és 1430 között építtette meg a Friss-palotát.

Képgaléria a környékről

  • coindesign2011@gmail.com
  • 1105 Budapest, Nyitra u. 7.
  • 00-36-20-424-1117